2018.03.06.

2018.03.06.

Szinte döbbenet, de Zalán még mindig betegeskedik. Leginkább csak köhög… Csak… A kontrollt elhalasztottuk, mert akkor még náthás is volt. Ma MRI lett volna altatásban (fogalmam sincs hanyadik altatásnál tartunk, 60 már biztos van, sőt!) de ezt az előzmények miatt (gégegörcs) a mostani köhögéssel nem vállaltuk be. Elvileg májusra tolták át az MRI-t, mert egy másik kisgyereknek amúgy is kellett a mi időpontunk.

Zajlik az élet, persze nem nyugodtan, hiszen az már valami csoda lenne. A hétvégén penész szagot érezve elhúztuk András szobájában a szekrényeket és ez az állapot fogadott.

Már írtam valamikor régebben, hogy a fűtés kialakításánál valami el lett számolva, mert András szobáját nem lehet rendesen felfűteni. Hiába zártuk el a radiátorokon máshol, ott nem lett melegebb. A nagy hidegekben csak 14 fokosra sikerült a szobát felfűteni. Mikor elhúztuk a bútort, akkor láttuk, hogy az is tiszta penész, sőt benne András ruháinak nagy része is. Majdnem 90%-a ilyen:

Persze, hogy nem örültünk. Mivel menteni kellett a menthetőt, hiszen korántsem állunk úgy, hogy egy majdnem teljes ruhatárat pótoljunk, ki kellett valamit találni. Arra jutottunk, hogy a tavasszal befalazott kéménnyílást visszabontjuk és kiegészítő fűtésnek kályhát teszünk abba a szobába. Így is lett, azonban sajnos az a kémény kb 20 éve nem lett kitakarítva és ezzel apáék csak akkor szembesültek, mikor kibontották a nyílást. 2 m magasan állt benne a korom. Így a tisztítónyílást is ki kellett szedni. Az eredmény:

Az egész ház a koromban úszott. Jelenleg még mindig a kármentés tart, hiszen próbálom menteni András ruháit. Az eddig leltár szerint 3 póló, 2 nadrág és 8 pulóver túlélte. 🙁 A többit mosom újra és újra, hátha kijön belőlük a penészfolt.

Zalán persze ezt rettenetesen élvezte, hiszen bárhova lépett, fekete lábnyomokat hagyott. 😀 Mi persze kevésbé! De maga a szituáció is kellemetlen.

Tegnap óta ismét dolgozom, újra kaptam itthoni munkát, hiába próbáltak lejáratni a főnök előtt is, nem sikerült. (Aki szeretné, annak megmutatom, ha eljön.) Hálás vagyok, hogy dolgozhatok, ráadásul itthon. Igyekszem mindent megtenni, hogy a lehető legtöbbet tudjam megcsinálni és kicsit könnyebb legyen, hiszen a helyzet nem túl rózsás. Ilyen árak mellett? Majd a képet kiteszem a Facebook-re hozzászólásba, mert ide nem tudom feltölteni!

Szóval gyógyulgatunk egyelőre és bízom benne, hogy pénteken végre el tudunk menni. Hogy hogy alakult az elváltozás Zalán szemében? Én abban bízok, sőt, hiszek benne, hogy nem változott! Zalán egészséges kell, hogy legyen! <3

Köszönöm szépen, hogy továbbra is velünk vagytok, erőt adtok, szerettek, támogattok! Rengeteget jelent! <3

 

 


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

nyolc + tizenkettő =