2018.10.03.

2018.10.03.

A mégritkább jelentkezések oka, hogy minden eddiginél többet dolgozom, mert nagyon nagy szükségünk van a pénzre.

Tervezem, hogy ha sikerül, akkor heteken belül mégegy munkám lesz. Egyszerűen nem megy tovább, teljesen lenullázódtunk. A hitel, a NAV részlet, meg úgy általában… A gyerekeknek cipő kell, kabát kell és sapka, hiszen bejött a hideg. Az iskolával kapcsolatban is rengeteg a fizetnivaló… Egyszerűen muszáj!

Mellette pedig ott van, hogy mivel segítségünk nincs, csak olyan időbeosztásban tudok dolgozni, hogy mellette a gyerekeket el tudjam látni. Reggel elindítani, fél 12-kor Zalánért menni az oviba, majd fél 1-től már jönnek a többiek is szép sorban.

Sajnos muszáj! Bárcsak ne lenne, de ez van. Jelen pillanatban az is kérdéses, hogy jövő hét keddre, mikor Zalánt visszük, miből fogom megtankolni az autót. De ez van. Ezért kell ennyit dolgozni. Sőt, ha kell, még többet.

Apa is lassan végez az iskolával, elvileg ebben a hónapban és talán akkor ő is több maszekot tud vállalni. Bár jön a tél, de én nagyon bízom benne. 1-2000ft is hatalmas dolog most. Muszáj! Ennyi!

Zalán hétfő óta ismét oviba jár. Kicsit még köhög, de már egyáltalán nem számottevő. Szerencsére imádja az ovika minden pillanatát. Nagyon szereti, mikor mondókáznak és verselnek, már rengeteg verset és kis mesét tud, meséli itthon.

Rengeteget kreatívkodnak az oviban, ezt pedig lelkesen csinálja a többiekkel. Egyáltalán nem venni rajta észre állítólag, hogy most került csak közösségbe. Tegnap volt az oviban néptánc, most kitalálta, hogy ő is szeretne járni. 🙂 Nagy kedvence Eszter néni, a logopédus. Szerinte jó csaj. 😀 Van már kis ovis szerelme is. 😀

Szóval… Minden megy a “normális” kerékvágásban. Minden rendben, ezért jó híreket fogunk kapni kedden is. Tudom! Érzem!


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

1 × négy =