Mit is írjak? Amit lehetett már javarészt leírtam. Aki értette, az értette, aki nem, az nem.

Úgy érzem, lassan elszokok a blogírástól, de egyszerűen nem tudok rá időt szakítani. Reggel fáradtan kelek, este úgy zuhanok be az ágyba. Dolgozom, mert nagyon kell a pénz. Talán egy átmeneti ideig ismét jobban. Gondolom sejtitek, most nem Zalán. Most Jázmin.

Tegnap újabb kontrollon vettünk részt Zalánnal. A lelki oldalát hiába is írnám le nektek, mert ti nem éreznétek. Dacára az 5 évnek, mondhatjuk rutinnak, továbbra se zökkenőmentes egy-egy ilyen utazás. Vagy talán pont ezért. Zalán nagy és okos, tudja mi vár rá.

Utazás előtti nap már ellenkezik, nem akar menni. Utazás előtt stresszel, fáj a hasa, nyűgös, nem akar menni, stb. Igyekszünk oldani a feszültséget.

Szerintem felnőttként se viselné senki jól, ha 3 hetente vagy még rövidebb időközönként macerálnák a szemét. És igen, biztos vagyok benne, hogy a szemcsepp kellemetlen. Ezt tegnap értettem meg, mikor a 13 éves keresztlányunkat is vittem a vizsgálatra és bizony elsírta magát, mert csípett a szemcsepp. Aki ezt elbagatellizálja, az a saját gyerekét nézi le! Nem, ezek nem kis dolgok, amiken ezek a gyerekek keresztül mennek.

Szerencsére a kontrollon minden rendben volt, de mivel Jázminnal műtétre készülünk, majdnem 1 teljes hóbapot kaptunk, hogy ne ütközzön egymással a kettő. Kicsi öröm az ürömben.

Hogy hogyan tovább? Jövő héttől, ahogy ezt már említettem, lesz mégegy munkám. Muszáj, mert… Aki érti, az érti, aki nem, az nem is akarja. Elnézést a hangnemért, de le van sajnálva!

Jázminnal mint tudjátok, gondok vannak. A gondok 7 éve kezdődtek, sajnos mára tarthatatlan lett, gyakorlatilag az immunrendszere romokban hever. Ezért és főleg a jövőre való tekintettel bevállaltunk egy műtétet, amire még ebben a hónapban sor kerül. Természetesen egy előzetes IgA kontrollt követően, mert azt már egy ideje nem nézték, viszont a műtét szempontjából fontos. Anno ez az érték 36 volt, a normál tartomány minimuma pedig 70-nél kezdődik… Szóval jövő héten vérvétel, majd 24-én altatóorvos és egyéb vizsgálatok, csütörtökön pedig műtét. Jópár napot leszünk kórházban. Egyelőre még rejtély, hogy hogy fog alakulni minden, hiszen 4 gyerek van. Ki itt, ki ott és közben a munka, mert sajnos most 1 szabad napot se engedhetünk meg magunknak.

Aztán majd alakul minden. Remélem. Zalán egyelőre nagyon élvezi az ovis életet. Rengeteget játszik, sokat tanul és nagy kedvvel vesz részt mindennovis programon. Már voltak kirándulni, színházban, múzeumban… Minden nagyon tetszett neki. Boldog! És ez a lényeg!