2018.11.14.

2018.11.14.

Zalán sajnos továbbra is beteg. Nem tudom hol fázott meg ennyire, gondolom az oviban szedte össze ezt a kis vírust. Egyelőre egy kisebb zsebkendőgyár nem lenne elég mellé. 😀 Tüsszög, köhög, éjjel is rosszul aludt!

Csenge ma már ment iskolába, ahogy Jázmin is. 🙂 Ők szerencsére jól vannak. Apa nagyon tanul, holnap lesz a nagy nap! Tudom, hogy sikerülni fog a vizsgája, érzem. Persze feszült, izgul, ami érthető.

Én most értem haza, nem is kérdés, dolgoztam. 🙂 Szerencsére egyre több a megrendelés, de sajnos még mindig csak annyi a fizetésem ebből, amit beletankolok az autóba. 2-3x ennyi megrendelés kellene, akkor már egy kicsit keresnék is.

Így nem marad más, szorgalmasan készítem a koszorúkat, díszeket és remélem, hogy mindegyik gazdára talál. Talán akkor azért a rezsit ki tudjuk fizetni.

Sajnos nem tudtuk a törlesztést befizetni máig. Mindössze 1 nap haladékot kaptunk. 50 ezret átutaltunk, maradt még fenn 70 ezer, amit legkésőbb holnap be kell fizetnünk, hogy ne szűnjön meg a szerződésünk, mert óhatatlanul ráterhelik apa fizetésére és a házra. 🙁 És akkor veszik az otthonunk.

Az az otthon, melyért annyit küzdöttünk. Amihez ez alatt a 2,5 év alatt annyi emlék köt. Amilyen szeretettel terveztük, kinek milyen színű legyen a szobája. A futkosás, hogy  Zalán olyan szivárványos szobát kaphasson, amilyet megálmodott, hogy pont azok a színek legyenek. Hogy pont úgy nézzen ki, ahogy kell.

És amilyen nagy keddvel segített festeni. 😀 Mikor beleült a teli festékesvödörbe és még a popija is zöld volt. 😀 Mikor megterveztük az autós ágy helyét, hogy külön ágyban, de mégis együtt legyünk. És hopp, már ki is nőtte az ágyat, újat keresünk. 🙂 Minden kis autónak, markolónak, traktornak, könyvnek és játéknak saját helye van. Ahogy az autós szőnyegnek is, melyet egyik szülinapjára kapott.

Mikor falat bontottunk, majd újat húztunk, mert nem fért be a nyeremény kanapé, pedig a legkisebbet választottuk. Ahol együtt csempéztünk és fugáztunk Attilával. És ő előre ment, de minden kis sarok őrzi a keze munkáját. Most ezt is elveszítjük? Nem! Az nem lehet!

Bár elég reménytelennek tűnik a helyzet. 🙁 De most nem csüggedhetünk! Zalánnak meg kell gyógyulnia, amihez biztos háttér, nyugodt környezet kell. De ez kell a többieknek is, ezért hoztuk őket világra! Igyekszem még többet dolgozni. Bármi akad, elvállalom. Ha lenne munka felénk, bármi, vasalás, takarítás, akármi, nyugodtan keressetek! Rendeljetek ebédet, osszàtok, vigyétek a koszorúkat (a környéken házhoz viszem!). Menni fog! Muszáj! Sikerülni kell! Remélem sikerülni fog!


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

2 + 8 =