2021.01.15.

2021.01.15.

Szeretném leírni úgy az érzéseimet, ahogy van. Szeretném, ha ti is legalább egy icipici részét éreznétek annak, amit én érzek kedd óta.

Szerintem nincs borzasztóbb egy anyának, ha a gyerekét betegnek látja. Ha nem tud rajta segíteni. Míg Zalán beteg nem lett és Jázmin folyamatos betegeskedéseit kellett túlélni, azt éreztem, ennél nem jöhet rosszabb. Minden éjszakát végigaggódtam, múlik-e a láz, tud-e aludni a fájdalomtól, milyen eredményt fog hozni a következő leoltás, mit fognak rá lépni az orvosok.

Mikor egyszer azt mondták, nincs mit tenni, nem tudják tovább kezelni, mert elfogytak azok a gyógyszerek, melyeket be lehetne vetni, összetörtem. Hiszen a gyerekem lazán 1,5 évig volt lázas a heti 7 napból 5-ön. Aztán segítséget kaptunk, egy Németországból hozott szer által és hipphopp javult Jázmin állapota. Azt hittem, ennél rosszabb nem jöhet. Hiszen nyakunkon volt az 50% letiltás és ott voltak a picike gyerekek, ráadásul az egyik non-stop lázas volt.

Mikor megszületett Zalán és kiderült a betegsége, az egy katasztrófa volt. Emlékszem, több, mint 1 hétig egy falat sem ment le a torkomon, annyit sírtam. Elátkoztam mindenkit, aki hozzám mert szólni, aki csak annyit mondott, hogy sajnálom és nem azt, hogy akkor is menni fog, akkor is meg fog gyógyulni Zalán.

Aztán jöttek a csaták. Harcoltunk, elbuktunk, felálltunk, látszólag győztünk, majd mégsem. Nem egyszer, sokszor! Màr nem is tudom hanyadik kiújulással küzdünk.

Mikor kedden megtudtam, hogy baj van… Az első gondolatom az elmúlt 7,5 évből táplálkozott. Megoldjuk! Akkor is! Mindenáron!

Pillanatok alatt analizáltam a már oly ismerős helyzetet és egy pillanat alatt született a döntés, hogy ismét a svájci professzorhoz kell fordulni, hiszen egyszer már tünetmentessé tette Zalánt. Hiszen itthon ilyen fajta retinoblastomála még nem fordult elő. Akkor hogy lesz ismét kezelve? Akkor hogy lesznek azok a vizsgálatok elvégezve, amik kinn kellettek ahhoz, hogy egyáltalán felfedezésre kerüljön, hogy ez a retinoblastoma nem az a szokványos retinoblastoma.

Aztán jött a kétségbeesés, mikor végiggondoltam, hogy miből? Svájc a világ egyik legdrágább országa. Az egészégügye elsőosztályú. A professzor ezért egyből adott is egy sürgős időpontot, hiszen a keddi ambuláns lapot látva ő úgy ítélte meg, hogy AZONNAL mennünk kell. Az nem normális, hogy azon a területen ismét nőtt valami. Kettő is.  És 20.000frank deposit kell a kezelések elkezdéséhez.

Itt egy újabb összeomlás következett! Miből?

Igen, kértem SOKSZOR az elmúlt 7 évben. De nem magamnak kértem, hanem Zalánnak! Ahogy most is neki kérem! Segítsetek!

Hétfő este ettem utoljára. Egy falat nem menne le a torkomon. Azóta 2x levezettem a budapestig tartó utat étlen-szomjan. A vérnyomásom a gyógyszer ellenére az egekben. A fejem szétesik. Nem bírok enni, nem bírok inni. De nem sajnálom magamat!

Azt a kis embert sajnálom, aki most a műtőben ébredezik. Azt a kis embert, akit én hoztam világra és most nem tudok rajta segíteni!

Pluszban még a gyűjtést akadályozzák olyan emberek, akik arra hivatkoznak, hogy én csaló vagyok, ezért ne segítsen senki a gyerekemnek. Sőt! Tovább megyek! Tegnap már arra vetemedtek, hogy egy tévesen feliratozott újságcikk képét használták hamisan. Az újságíró elismerte a hibát, hamarosan vàrhatóan megtörténik a hiba korrigálása is!

De könyörgöm! Zalánnak alapítványt hozott létre a volt férjem és egy baràtja. Sem hozzáférési jogom a számlához, sem lehetőségem nincs. A számlához legjobb tudomásom szerint nem tartozik bankkártya, az utaláshoz pedig a kurátor kell. Akivel hogy őszinte legyen, a mostani gyűjtést megelőző napon kívül tavaly júniusban beszéltem utoljára.

Kérdezem, miért akarjátok, hogy megvakuljon, vagy ne adj Isten meghaljon egy most 7 éves gyerek? Hogy lehet annyira elvakultan gyűlölni egy ismeretlen embert, egy anyát, aki a világon mindent feládozna azért, hogy a gyereke élhessen és láthasson és mégis a gyereken bosszultok? Milyen emberek vagytok ti?

Most álljatok oda a tükörhöz és köpjétek magatokat szemközt! Még az állat se bántja a kicsinyeket! Ti még csak állatok sem vagytok, hiába bújtok a jótékonysági profilotok mögé! Undorító amit tesztek!

És bizonyítékaim vannak, hogy nem csak velünk csináljátok! Hogy több olyan beteg gyereket nevelő családdal bántok így, akik kérni mernek! Azt hiszitek nektek ettől több lesz?! Nem! Ettől mindenkinek nehezebb és kevesebb lesz! Undorító mocskos férgek vagytok! És letojom magasról hogy mit mondtok most, miközben a fiam a műtőben ébredezik egy vizsgálatból. És ti el akarjátok venni TŐLE a  lehetőséget, hogy meggyógyulhasson és láthasson!

Elnézést kérek mindenkitől, hogy kifakadtam. De ezek a férgek engem akarnak kikészíteni és simán felhasználják a gyerek betegségét ellenem!

Tudjàtok mit? Legyek csaló, lexarom! Zalánnak alapítványa van! De most ha van tisztesség bennetek, bizonyítsátok be, hogy nem a gyerekkel van bajotok! Utaljatok az alapítványi számlájára egy ezrest!

Tudjátok, én már mindent elvesztettem, ami fontos volt nekem! Többek között a családomat is! Miért akarjátok elvenni a gyerekemet is?!

 


One thought on “2021.01.15.

  1. Elfogytak a szavak..Amit ellenetek tesznek az minősíthetetlen 🙁 De hiszem hogy győzni fogtok, Nem is Lehet Másként!♥♥♥♥ Imádkozom értetek!♥♥♥

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

12 − három =