A holnapi nap…

Írjam, hogy kicsit más lesz? Nem írom, mert nem igaz!

Holnap Zalán 8. születésnapján a sors fintoraként itt anyáknapja is lesz. Nem csak Zalán, hanem számomra sem lesz ünnep ez az ünnep. Mindketten a családunktól távol, szörnyekkel vívva éljük meg ezt a napot.

Ha otthon lennénk, ma tartanánk Zalán születésnapját. Már rotyogva főne a gulyásleves, sülnének a kis pogácsák, melyet már elmaradhatatlan kellékei Zalán születésnapjának.

A kerítésen “boldog születésnapot” feliratú lufik várnák a vendégsereget, akik nemsokára megérkeznének, hogy Zalánnak néhány órányi szeretetet, figyelmet, mosolyt és boldogságot adhassanak.

Nem szoktunk ajándékot kérni, mégis minden évben gazdagodott az udvarunk és Zalán szobája egy-egy kis emlékkel. Cukorsüvegfenyő, kis kamion, motor, emléklap, póló. És gazdagodott a lelkünk sok-sok jókívánsággal, boldog órával és Zalán mosollyal.

Idén nem tudjuk neki megköszönni, hogy küzdött és nem adta fel a sok fájdalmas kezelés dacára sem. Idén nem tudunk mást adni neki, mint egy puszit. Igen, ez fáj!

Ahogy az is fáj, hogy nem lehet velünk a családunk, még családi körben sem ünnepelhetünk. Nem lesz kis minecraftos torta és nem engedjük fel boldogan a lufikat, melyeken egy-egy jókívánság mosolyogva repül az égbe.

Nagyon nehéz! Szavakba önteni nem is lehet, hogy mennyire!

Egy anya legnagyobb kincse a gyereke. Anyáknapján a legigazibb ajándék egy ölelés a gyerekektől. Nem kell, hogy megköszönjék az életet, hiszen ők adtak nekem csodát azzal, hogy a gyerekeim lettek. Sosem vártam tőlük virágot vagy ajándékot. Csak egy dolgot, az összetartást. Mert ettől család a család.

Így most nem lesz ünneplés, kis torta, boldog vendégsereg. Idén nem hozzánk jön a sok motor, kamion, rendőrbácsi. Idén csend lesz. Nem ünnepelünk.

Inkább gyászolunk. A távol lévő családot, a sok nehézséget, az elvesztegetett időt! Ha akkor, mikor az a “heg” (ami, mint utólag kiderült nem heg volt) elkezdett vastagodni (2017-ben), minden vizsgálat megtörtént volna, akkor már gyógyult lehetne Zalán. De nem így történt! 🙁

És ezeket az éveket neki és nekünk soha, senki sem fogja tudni visszaadni.