Újra utaztunk, újra félelemmel telten.

Csak egy szemészeti kontroll vizsgálatra készültünk. Így utólag jobb is!

Negyed 6-kor keltünk, 6 órakor indultunk. Rossz kedvünk volt, mert féltünk az eredménytől. Hogy azt mondja a doktornő, már nem tud vele mit kezdeni, nem hatott kellően a kemoterápia, hiába volt minden… Szerintem az összes létező rossz forgatókönyv lepergett mindegyikünkben. Mire felértünk Budapestre, tapintható lett a feszültség. Főleg azért, mert a navigátor rossz útra vitt minket többször is és a doktornő már kétszer is hívott, hol vagyunk, vár az altatóorvos, mi pedig a dugó kellős közepén ücsörögtünk. Majdnem 3/4 9 volt, mire beértünk. Egyből elénk tolták az altatáshoz a beleegyezést és a műtéti beleegyező nyilatkozatot is. No itt ijedtünk meg először, hiszen arról volt szó, hogy “csak” egy altatásos kontroll vizsgálat lesz.

Háromszor kapott 10 percenként szemcseppet azért, hogy kellően megtáguljanak a pupillái és még szinte fel sem fogtuk, már át kellett adnunk az orvosoknak. Féltettük nagyon! Újra ólomlábakon csoszogtak a percek, mire 25 perc elteltével visszakaptuk. Nagyon sírt és sokáig. 1 órán keresztül sírt és mivel náthás is volt, kétszer is hányta a váladékot. Nagyon ijesztő volt, mert köhögött, hányt, fuldoklott tőle. Aztán nagy nehezen sikerült megnyugtatnunk és elaludt, de még álmában is hüppögött szegénykém. Hagytuk aludni, hadd felejtsen! Nagyon rendes volt a doktornő is, mert már jött volna, de mondta, inkább visszajön, mikor felébred. 🙂

Mikor felébredt, végre megetethettem. Ekkor már fél 12 volt, ő pedig utoljára hajnalban evett, nem is adhattam neki a tervezett altatás miatt. Utána jött a doktornő és végre jó híreket hallhattunk!

A daganatok jelentősen csökkentek, így szegényem a vizsgálat alkalmával TTT (transzpupilláris termoterápián) kezelésen is átesett. Ez azt jelenti, hogy a doktornő mind az 5 daganatot egyenként lézerrel kezelte annak érdekében, hogy a daganatok inaktívvá váljanak!

Még egy kicsit vártunk, aztán mehettünk is át a kórházba hematológiai kontrollra. Szerencsére ott minden rendben volt, a vérkép is jó lett. Mivel a kemoterápiát nem kell folytatni, már csak a vénakanül eltávolítására fog sor kerülni hétfőn, műtét keretében. Így hétfőn sajnos újra altatni fogják, de most talán ez már más lesz! 🙂

Ezután már jöhettünk is haza. 🙂

Bízunk a legjobbakban, bár tudjuk, hogy korántsem lélegezhetünk még fel, hiszen 3 éves koráig folyamatosan számolnunk kell a daganatok kiújulásával. 🙁