Nem is tudom hogy kezdjem ezt a beszámolót!

Először talán azzal, hogy nagyon szépen köszönöm annak a maroknyi embernek, aki a bajban egyből segítségünkre sietett. Köszönöm a többiek is, akik megosztották az oldalt, a postot vagy egy–egy beszámolót. Arra kérnék minndenkit, hogy ezt máskor is tegyék meg!

Igaz a mondás, ha nagy a szükség, közel a segítség! Köszönjük szépen! Sikerült rendezni a gázszámlát, így most egy ideig biztos nem kötik ki. 🙂

Mondanám, hogy nyugodtan tudtam aludni az éjszaka, de hazudnék. 🙁 Sajnos Zalán nagyon sokszor felsírt,forgolódott, csapkodott. Hajnalban már sejtettem, hogy valami nincs rendben. Kérdeztem tőle mii fáj, de mindig csak a pocikáját mutatta. Későn ébredt, majd még a kezemben is elaludt. 🙁 Aztán délelőtt már láttuk mi a baj! Szegényem teljesen benáthásodott. Jázmin már a hétvégén is náthás volt, így valószínűleg tőle kapta el. Persze ez most nem vígasztal. Eléggé nyűgös is volt egész nap, sokat sirdogált. Valószínűleg nem érzi magát túl jól. Persze szokás szerint ilyenkor nincs itthon neki való orrspray. Azt is rendelnem kellett. Szerencsére pont ma hoztak gyógyszert a faluba, így tudtam venni. Mondjuk nem dobott fel, hogy a 2 orrspray-ért és az orrszívóért több, int 6 ezer Ft-ot fizettem. De ez van. Csak ő legyen jobban!

A délután folyamán újabb meglepetés ért minket. A 2 faluval arrébb lévő óvoda vágott ki fákat, amiket elküldtek nekünk. Hatalmas segítség, hiszen így a téli tüzelőnk kb. fele már megvan. 🙂 Nagyon örülünk neki, köszönjük szépen! 🙂

Páran kérdeztétek, hogy aktuális-e a lista, ami fenn van a blogon. Igyekszem mindig frissíteni. A gyerekek ruhamérete biztos mindig aktualizálva van. Köszönjük szépen mégegyszer is mindenki segítségét! Köszönöm a biztató szavakat, amik újabb löketet adtak a folytatáshoz. Köszönöm az erőt, amit soraitok továbbítottak. Köszönöm az érzést, hogy bár régóta harcolunk, de még mindig nem vagyunk magunkra hagyva! <3 Igazatok van, ne adhatom fel, míg Zalán küzd!