Browsed by
Hónap: 2015 május

2015.05.10.

2015.05.10.

Hát, szerintem nagyon jó volt a tegnapi szülinap! Még apa is ezt mondja, pedig ő híres arról, hogy az ilyen “bulikon” nem szokta magát jól érezni. Az utolsó pillanatban sokan visszamondták a részvételt, de így is jó volt. Nem volt nagy, de bensőséges. Köszönöm azoknak, akik eljöttek és megtiszteltek minket, de legfőképp Zalánt a részvételükket. Köszönöm azoknak is, akik visszamondták és nem jöttek el betegen, mert ezzel is Zalánt óvták. És azoknak is köszönöm, akik bár fizikailag nem voltak jelen,…

Read More Read More

2015.05.08.

2015.05.08.

2 éve ilyenkor ugyanolyan nyugodtan feküdtem le, mint bármely másik nap. A különbség csak az volt, hogy nagyon vártam már, hogy a pocakomban mocorgó kis ember világra jöjjön és találkozhassunk végre. De 2 éve ezen az estén ennek még semmi jelét nem adta! Ahogy másnap hajnali 4:44-kor sem, mikor elfolyt a magzatvíz. Ő bizony megvárta, míg a doktor bácsi azt mondta, nincs mese, ki kell csalogatni! 🙂 Így született meg május 9-én délután háromnegyed 3-kor Zalán. Épen, egészségesen és gyönyörűen! …

Read More Read More

2015.05.07.

2015.05.07.

Végre sikerült ajándékot vadásznom Zalánnak. Egy homokozókészlet lett végül a nyertes, kistalicskával. Remélem örülni fog neki! Tegnap valószínűleg másfelé kalandoztak a gondolataim, miközben a bejegyzést írtam, és valamiért azt írtam, hogy csütörtökön van Zalán szülinapja. Apa szólt, hogy elírtam. Zalán születésnapja 05.09., tehát szombat. 🙂 Próbálok most már Zalán zsúrjára összpontosítani, de annyira nehéz mostanában összeszedni a gondolataimat! Persze ebbe biztos közrejátszik az is, hogy apa nagyon keveset van itthon és én valahova mindig rohanok. Vagy főzni, vagy teregetni, vagy…

Read More Read More

2015.05.06.

2015.05.06.

Ma ismét kimaradt valami az életünkből, ami amúgy nem marat volna ki, ha nem lenne ez a fránya rém az életünkben! Sokan tudjátok, hogy mi a véleményem az óvodáról, iskoláról. Nem szeretem őket, mert úgy gondolom,hogy legjobb helyen itthon vannak a gyerekek. Senki nincs, aki figyelmesebben vigyázna rájuk rajtam kívül. Azt, hogy Csenge nem jár óvodába, ő annyira nem szereti, viszont a körülmények most nem teszik lehetővé, hogy járjon. Pedig hiányoznak neki a kis társak, barátok, barátnők. A hét elején…

Read More Read More

2015.05.05.

2015.05.05.

Nagyon örülünk a jó híreknek. 🙂 Akinek egészséges gyereke van, talán fel sem tudja fogni, nekünk ez mennyit jelent. Megint kaptunk egy kis haladékot, nem kezdődnek előről a kezelések, nem kell újra kemó, sem lézer, sem a többi fajta gyógymód… És talán a sok kis haladék végüll a gyógyulásig nyúlik. Igaz, erre még félve gondolunk, hiszen olyan sokára van még a veszélyes kor felső határa! De most újabb kis pihenőt kaptunk, aminek nagyon örülünk. Az pedig, hogy süt a nap és…

Read More Read More

2015.05.04.

2015.05.04.

Tudtuk, hogy nehéz nap vár ránk, hiszen annyiszor végigcsináltuk már. Újra korán keltünk, újra utaztunk. Annyiban különbözött mégis ez az út a többitől, hogy most a saját autónkkal mentünk. A sajátunkba tankoltunk, a sajátunkhoz vettük az autópálya matricát. Kényelmes volt, nagy volt, bőven elfértünk. Zalán szinte az egész utat végigaludta, aminek nagyon örültem, hiszen rossz éjszakánk volt. Én gyomorgörccsel ébredtem, éreztem, hogy valami nem úgy fog alakulni, ahogy terveztem, szerettem volna. Mivel már este bepakoltam az autóba, reggel a szokásostól…

Read More Read More

2015.05.03/2

2015.05.03/2

Nem akarom elkiabálni, de talán meg tudjuk beszélni a gondokat. Sok a tüske apában és bennem is. Régóta küzdünk és sem ez, sem a folyamatos anyagi problémák nem segítenek. A kicsiny dolgok, gondok is felértékelődnek és ilyenkor, mikor amúgy is puskaporos a levegő a következő utazás miatt, apróságokon hatalmas feszültségek sülnek ki. Nem könnyű! 4 gyereket nevelünk, mindegyik egy külön kis világ. András kamasz, annak minden szépségével és hátrányával (néha). Igazából ő az én lelki társam. <3 Jázmin a kisiskolás…

Read More Read More

2015.05.03.

2015.05.03.

Anyák napja van, Isten éltessen minden édesanyát, nagymamát! A sors fintora, hogy nekem nincs kinek virágot adni (pontosabban én anyósomnak adtam, aki néha anyám helyett anyám és legtöbbször jobban megért, mint a szülőanyám) és én sem kaptam ma. Viszont egy óriási ajándék az enyém, 4 tündéri gyermek! Nem búsulok, hogy nem kaptam tőlük virágot ma, hiszen már lassan 1 hete minden nap kapok a gyerekektől 1-1 szál orgonát, ami az ajtónk előtt nyílik (ís minden gyereknek saját orgonabokra van, mindnek…

Read More Read More