Hát, nem voltak egyszerűek az elmúlt napok, de túl vagyunk rajta. 🙂 Talán vége a sok rohanásnak is. 🙂
Tegnap megvolt az idei év utolsó szülői értekezlete is, ezúttal Csengéé, a leendő kis elsősé. Jó nagy paksaméta beszereznivalót kaptunk, persze erre számítottam is. Nagyon furcsa és lelkileg talán nehezebb is, hogy a csöpp kis tündérhercegnőnk is iskolás lesz. Csenge mindig is aprócska és vékonyka kislány volt, emiatt mindig jobban féltettük, mint Jázmint. Csenge olyan igazi vásott kölyök, morcos, dacos, hirtelen haragú, de meleg, bocibarna szemű és úgy tud szeretni… Ha a kis szemét elfutja a könny, hát ott szem nem marad szárazon!

Ez az év most leginkább róla fog szólni. Az iskolatáskája már megvan, ismerkedhet vele, igyekszünk a többi iskolás szert is beszerezni. Valószínűleg a legnehezebb egy saját kis íróasztal lesz, de neki is kell. 🙂
Ma pedig kirándulni mentek a lányok. Jázmin Tatabányára az iskolával, Csenge az Ugriparkba az ovival. 🙂 Már csak a jó időben bízom, remélem jól fogják érezni magukat.
Mi pedig… Budapestre készültünk ma. Azonban Zalán tegnap hihetetlen módon újra elkezdett köhögni. Majdnem eljutottunk újra a hányásig, de még időben sikerült belediktálni a köhögéscsillapítót. Reggelre aztán az addig ugató, ingerlő száraz köhögés mély hurutos köhögéssé alakult. Azt hiszem ez tette fel az i-re a pontot,  hogy nem indultunk útnak. Sajnos bár többször is hívtam, a doktornénit nem sikerült elérni. 🙁 Remélem a nap folyamán valahogy utolérem!
Jövő hét kedden az onkológiára is kell mennünk, remélem addigra már annyira jól lesz Zalán,  hogy egyúttal el tudjuk intézni a szemészetet is. Sajnos ez megint nem jól jött össze. 🙁
Jövő héten pedig már Andrásért is izgulhatunk, hiszen 1 héten belül 2 nagy vizsgája is lesz! De meglesz! Sikerülni fog! Sikerülnie kell!