Minden ok, minden ok, minden ok… Mondogatom magamban, de ez a köhögés nagyon nem tetszik. Zalán eddig szárazon köhögött, amit csillapítani kellett, tegnap óta viszont hurutosan, így bár nem akartam, hiszem ez csak a “szokásos” köhögés,  ma mégis elmegyünk a doktorbácsihoz. Főleg miután végigugatta az éjszakát. 🙁 A budapesti doktornénit még mindig nem sikerült elérnem, pedig többször hívtam.
Közben még vége sincs az iskolának, de már a következő tanévkezdés lázában égek. Hiszen 3 iskolásom lesz, eggyel több,  mint eddig. Mivel Csenge tanszerlistája már megvan, igyekszem minél többet beszerezni belőlük, hogy ne egyszerre kelljen majd. Haladok is. 🙂 Már majdnem a felét összeszedegettem az elmúlt évek “maradékaiból”. 🙂 Még lovas tolltartót kell beszereznem, mert azt szeretne nagyon, illetve kislányos tornazsákot és egy saját íróasztalt. Szerintem megint a tornafelszerelés lesz a leghúzósabb. Már csak azért is, mert az elmúlt évektől eltérően új tesitanár van és teljesen mások az igényei… Eddig teljesen mindégy volt milyen formájú és színű a tornanadrág, pólónak is jó volt egy sima egyszerű, most kikötés lett a fekete vagy sötétkék nadrág és fehér póló. Mondanom se kell, egy fekete vagy kék nadrágra sincs Csengének és nem is tudom, milyen harapófogó fog kelleni, hogy a két nemszeretem színű nadrágból egyet ráerőltessek. Hajaj, nehéz dolog ez az iskola! 🙂
Apánál is változások lesznek júliustól a munkahelyen. Azt rebesgetik, hogy az eddig 12 óra helyett 24 órázni fognak. Nem hiszem, hogy örülök neki, de tudom, hogy neki ez az élete! Az elmúlt napokban amúgy is kicsit jobb kedve lett, mert egy idős ember, hálából amiért sikeresen újraélesztették, meghívta egy ebédre. 🙂
És már csak pár nap a suli! Jaj de várom a végét! Viszlát korán kelés! 🙂