2016.09.06.

2016.09.06.

Csalódottságom már-már határtalan. Olyan dolgok történnek körülöttük, amiket már el sem hiszek! A házvásárlás még véletlenül sem úgy alakul, ahogy elterveztük és anyut legkésőbb jövő hét végéig költöztetni kell. Igen ám, jelen pillanatban a 2 hét is sok, csakhogy… A ház jelenlegi egyik tulajdonosa jövő héten elutazik, tehát már csak ez a hetünk maradt, mert addig nem kapunk kulcsot míg ki nincs fizetve. 2 másik társtulajdonos pedig nem hajlandó megválni a tulajdonrészétől. Igazi patthelyzet. 2 napja sírok ezen! Mitévő legyek?

Az álmunk, hogy Zalánnak igazi, egészséges otthont teremtsünk, egyre nehezebben megvalósítható. Továbbra is szeretnénk megvásárolni a házat, a jelen állás szerint viszont csak egy részét tudjuk, amennyi pénzt össze tudunk szedni SOS még a héten. Elkeserítő! Pedig mennyi tervünk volt!

És közben a háttérben is zajlanak au események, mindenki csak a markát tartja és nem is gondolnak abba bele, hogy mekkora terhet ró ránk csak a betegség is. Senki nincs tekintettel Zalánra/ránk! És ők a rokonok… Hm!

A nagy feszültség és a folyamatos káosz az amúgy sem szilárd lábakon álló házasságunkat is odáig juttata, hogy egy hajszál választ el minket a kenyértöréstől. Egyszerűen ezt a feszültséget már nem lehet épésszel bírni!  Mire jobb, könnyebb lenne, valaki újabb és újabb gondokat rak a nyakunkba. Kellett is ez nekem?! Mondhatjátok akár ti is! Csakhogy ez egy kényszerhelyzet, anyut nem hagyhatom az utcán 65 évesen. Az a kis pénz pedig amit a kőszegi lakásból kapott nem elég egy másikra. Még a felére sem! 

Zalán is nehezen viseli a kialakult helyzetet. Sokszor nyűgös és ettől csak mi is idegesebbek vagyunk, hiszen nyakunkon a következő út 12-én, ami nem csak szemészeti kontroll lesz hanem éves záróvizsgálatok is. Már magában ez is sok. Nem tudjuk Zalán azért nyűgös és sír sokat, mert érzi a körülöttünk lévő feszültséget vagy azért, mert netán beteg lesz. Nem tudom! Azt tudom, hogy ez ismét egy nagyon nehéz időszak nekünk. Ami lehetne könnyű és csodaszép, de a kedves rokonok…

Miközben még mindig folyamatosan a mumusunkkal, a letiltással küzdünk. Apa tegnap beszélt a bankkal és a végrehajtó még nem is jelzett nekik, így apa továbbra is aktív státuszú a BAR (KHR) listán és a letiltás is megy tovább. Tudom, napok kérdése, hogy megoldódjon, de én már a reményemet is elveszítettem. Most ismét egy kínkeserves időszak fog következni és még nem látom a kiutat, a megoldást! 

Azt tudom, hogy Zalánnak egészséges környezet kell és hiába toldoztuk-foltoztuk a lakást, mert bizoby a vizesedést és penészedést megoldani nem tudtuk. Aki járt nálunk, láthatta a falak állapotát. Hiába festettünk, ledobja a festéket is a fal, olyan vizes. Ez nem egészséges Zalánnak és táptalaja a betegségeknek, amikre neki nincs szüksége és nem megengedhető az ő helyzetében. Mindenképpen változtatni kell, hiszen biztos emlékeztek még a téli/tavaszi hosszú köhögésre, amit nem tudtak kikezelni. Így a nyomás már kétszeres rajtunk. És még ott is sokmindent kell alakítani a házon, hogy Zalán fogadására alkalmas legyen! 

Ismét leírom mire lenne legnagyobb szükségünk, hátha valakinél akad egy felesleges. 

Járólap kb. 30nm-re (szín, forma, mintázat teljesen mindegy), laminált padló (kb. 20nm-re), wc kagyló, zuhanyzó, csempe (pár nm-re), 8db radiátor, csövek, idomok, egy dupla ablak, egy bejárati ajtó. Ezek a legszükségesebbek. Ha sikerülne a házat olyan állapotba hozni, hogy Zalánnal átköltözhessünk, mentesülnénk az itteni lakbér alól és az is 25 ezer Ft.

Annyi tervem és álmom, vágyam volt. Mit hogyan, miből… De ezeket most teljesen újra kell gondolni. Zalán az első, ez az egy változatlan! Annyi felé próbálok gondolkodni, hogy úgy érzem, már szétszakad az agyam. Napok óta csak fájdomcsillapítóval tudok elaludni, mert estére rémes fejfájás gyötör. 

És mindemellett ott a betegség!  A fránya szörnyünk, ami magában is sok! Kérlek, ha van az ismeretségi körötökben bármilyen építőipari vállakozás, cég, említsétek meg a megfelelő helyeken a küzdelmünket Zalánért, az életéért és a helyzetünket, hátha van valahol elfekvőben egy kis maradék járólap vagy csempe… Nekünk most 1-1 doboz is hatalmas segítség! 

Mivel a következő időszak rendkívül megterhelő lesz anyagilag, lelkileg és minden téren, rá szeretnénk kapcsolni a kupak és aludoboz gyűjtésre is, hogy Zalánnak minden szükséges dolgát továbbra is biztosítani tudjuk neki! Kérlek ebben segítsetek nekünk, gyűjtsétek a kupakokat, aludobozokat nekünk! Köszönjük szépen! 


2 thoughts on “2016.09.06.”

  1. Enikő! A hitellel kapcsolatban kicsit fenyegessétek meg a végrehajtót, hogy tovább viszitek az ügyet, ha sürgősen nem számol el veletek! Ez dühítő, amit meg mernek tenni, nem csak veletek, hanem mással is. A házzal kapcsolatban, ha a rokonok nem akarják eladni, akkor talán tőlük kibérelni azt a házat, vagy másikat keresni helyette? Lehet, hogy ha látnák, hogy elálltok a vételtől /blöffölni lehet!/ talán ők mennének utánatok! csak tipp, bocsánat, hogy belekotyogok, de annyira veletek tudok érezni, hogy szinte érzem ezt a feszítő tehetetlen állapotot.

    1. Az a baj, a tulajdonosok között van vita régóta. Ez nem újkeletű dolog. És kényszerhelyzetben vagyunk. Más ház pedig itt nincs és helyhez kötöttek vagyunk.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

1 × egy =