Komolyan mondom, a mai nap felért egy légiós kiképzéssel. 

Zalán délelőtt nem akarta feltalálni magát, mindenképpen kinn szeretett volna játszani, hiszen hétágra sütött a nap. Azonban senki se akart kimenni vele, nekem pedig ezer dolgom volt. Mint mindig!

Kénytelen kelletlen a csajok mégis csak kikísérték. Játszottak, gesztenyét szedtek és így nekem is volt egy csöpp szusszanásnyi szünetem. Viszont mivel született 7 csintalan szőrmók cicánk és éppen gazdikereső korba értek (nem viccelek, szerető gazdit keresünk a kis gazfickóknak. Féreghajtottak és legszívesebben lakásba adnánk őket kiskedvencnek.) alaposan próbára tették a takarító képességemet. Viszont bárhova léptem, ott egy csöpp fekete árnyék osont a nyomomban. 🙂 Így röviden engedtem nekik egy kis udvari játékot. 😀 És végre haladtam. 🙂

Azonban a kiképzés igazi része délutánra maradt. 🙂 Ingajáratban voltam a lakás és a ház között. Míg átfutottam, a frissen kitakarított lakást villámsebességgel verte szét a három kicsi. Sőt, mikor visszaértem, ez a látvány fogadott.

Nem elég, hogy kupi volt, nézzétek a 3 lányt. Hirtelen meg se tudtam szólalni, mikor először a rózsaszín gumicsizmát láttam meg Zalán lábán! Aztán nyeltem egy nagyot és akkor uccu neki, rendet tenni!

Mire végeztem, ismét futhattam a házba, mert elromlott a betonkeverő. Pont akkor, mikor a vezetősáv elkészült. Pech! 3 órát állt a munka, mire sikerült megjavítani. Azonban alaposan elcsúsztunk a mai tervtől, gyorsan át kellett szervezni az egész munkát. Holnapra olyan állapotban szeretném látni a fürdőt, hogy anyu legalább fürdeni tudjon és végre befejezze az egész napos hisztit.

Este volt mire hazaértem. Közben a sógornőm nézett rá a gyerekekre, később pedig lementek a mamához. Ennek ellenére ez sem tántorította el őket attól, hogy ismét feje tetejére állítsák a házat. Én elképzelni se tudom,  Zalánnak miért volt szüksége kb. 5 pár és 5 félpár zoknira, de ezek az étkezőben szórva hevertek. Borzasztó állapot fogadott.

De mivel kisgyerekkel öröm az élet, mielőtt belekezdünk volna az esti programba, még gyorsan összerámoltunk. Zalán kitalálta, hogy ő bizony egyedül akar fürdeni, így mikor Csenge beült mellé, jól el js verte. Végül megbékéltek, de azért jött a revans is… Miért is ne fürdés után kellene ráülnie Zalánnak a kétbetűsre és Csenge persze nem hagyhatta megtorlatlanul a pár perccel azelőtti jobb horgot, egy nagy pohár vízzel pofonburította. Jaj!

Mivel azt az információt kaptam, hogy a gyerekek mamánál megvacsoráztak, nem számítottam rá, hogy még kérnek enni. De persze kértek. 🙂 És persze nem ették meg. De akkor is a másiké kellett volna, amit szintúgy nem ettek meg. Könyörögni kellett nekik azért is, hogy felöltözzenek. Ebben minden nap Zalán viszi el a pálmát. Ő mindent akar, csak öltözni nem! Inkább fut még két kört, bebújik az asztal alá, videót néz… Bármit, csak ne kelljen felöltözni. Csak egy kis haladékot kapjon. Most éppen a videónézést nem akarta abbahagyni. Hogy, hogysem egy olyan videót nézett teljesen átszellemülve, amiben egy babát vizsgál az orvos. Mire nagykomolyan kijeletette, mikor ő baba volt, lány volt. 😀

Istenem, köszönöm, hogy végre este van és legalább a fejem is vízszintesen van már. Egy újabb napot túléltünk. Azt hiszem remekül haladunk. 🙂