Kezdjük azzal, hogy tegnap hajnalban anyu elment… Hogy hova azt nem tudjuk, azóta számunkra ismeretlen helyen tartózodik. Ez alapból meghatározza a napunkat. 

Ma reggel az orvosnál kezdtünk, mert Csengének oltást kellett kapnia. Nem viselte túl jól, de ezt mi már megszoktuk. Zalánnak sincs jó napja, bár éjjel egész tűrhetően aludtunk. Remélem nem beteg lesz, bár megint testszerte ellepte az ekcéma és ez általában betegséget jelent nála. Este jól bekentem a krémmel, hogy ne viszkedjen neki annyira.

Zalán amúgy szinte hihetetlen módon nem is nagyon emlegeti a keddi napot, pedig valószínűleg jobb lenne, ha beszélnénk róla és nem tartaná magában, de nagyon én se akarom kérdezgetni. 

Sajnos megint hűvösre fordult az idő, pedig Zalán nagyon szeretne kint lenni egész nap. Tegnap délután, míg sütött a nap kicsit ki is mentünk. Egyből markolózott, lapátolta a homokot. 🙂 Ez az ő világa! 🙂 Nagyon szeretem nézni, mikor belefeledkezik a játékba. 🙂

Többen érdeklődtetek a karácsony iránt. Hogy teljesen őszinte legyek, bár kellett volna már foglalkoznom vele, még sajnos nem tudtam. Zalán legóján kívül még semmi konkrét elképzelés nincs. Azt sem tudom előre mire fog jutni és mire nem. Az biztos, pont decemberben fog hiányozni apa fizetéséből a két hét táppénzre eső pótlék, amit mindig 2 hónappal később fizetnek (?) ki! Ráadásul decemberben kétszer kell Budapestre mennünk,  ami alapból kb. 40 ezer Ft kiadást fog jelenteni. Szóval még nem tudom! Majd lesz valami! A lényeg, hogy együtt legyünk szeretetben, Zalán velünk legyen és a többi mind másodlagos. 🙂 

Abban biztos vagyok, ha csak csöpp kis autók lesznek a fa alatt vagy műanyag katonák, ő annak is nagyon fog örülni és bámulva fogja nézni a karácsonyfát. Minden évben igyekszem elkapni a pillanatot, mikor belép a szobába és meglátja a fát, de még egyszer sem sikerült. 🙁 Pedig az a boldog kis arc mindent elmond. 🙂

De még itt a télapó is, beszerezni a diabetikus és alacsony szénhidrát tartalmú édességeket, elkészíteni a három kicsinek az adventi kalendáriumot, rejteni bele pici kis ajándékokat… Minden évben készítünk karácsonyfadíszeket is. Tavaly gipszfigurákat festettünk, tavalyelőtt gyöngycsillagokat. 🙂 Idén még nem volt időm szétnézni milyen ötletes dologgal színesíthetnénk a fánkat. 🙂 

Lassan készülünk mi is a mikulásgyári ajándékozásra. Már a cipősdobozokat beszereztük és idén is fogunk ajándékozni. Mindegyik gyerkőc szívesen ad a játékaiból annak, akiknek ennyi sem jut. Ez mindig egy procedúra nálunk. Nagyon aranyos gesztusnak tartom és képzeljétek el, tavalyelőtt mi js kaptunk cipősdoboz ajándékot. 🙂  

Zalánnak szeretek az adventi időszakban csavarogni. Mimdent megcsodál, mintha először látná. Percekig képes magát nézni a karácsonyi díszekben. Imádom! Akkor is, ha most éppen nyűgös! 🙂