Browsed by
Hónap: 2016 július

2016.07.05.

2016.07.05.

Este szó szerint beájultam az ágyba. Annyira fáradt voltam,  hogy hallottam, hogy mond valamit apa, válaszoltam is, tettem is amit kellett, de nem értettem miért teszem azt, amit teszek. Azt hiszem a lelki fáradtság a legrosszabb, mert hiába aludtam, nem pihentem ki. Ugyanaz a fájdalom van a szívemben, mint tegnap. Annyira fáj, hogy már-már hányingerem van tőle. Nyom, szúr, lüktet bennem ahogy Zalánt nézem, aki mellettem alszik. Szerencsére most alszik! Elég kemény éjszaka áll ismét mögött. Szokás szerint ismét a…

Read More Read More

2016.07.04.

2016.07.04.

Csak hajnalban indultunk útnak, nem tegnap délután. Ennek a döntésnek költségtakarékossági okai voltak. Egyre több az elmaradt számlánk, hónap végére így is komoly nehézségeink voltak már.  Hajnali 4-kor keltünk, 5-kor indultunk. Most András tartott velünk. 7 órakor már a parkolást indítottam a kórház előtt. Tervek szerint 3 szemcsepp után következett a vizsgálat. A szemcseppeket szokás szerint nagyon rosszul viselte. A vizsgálatra nem mentem be, mert majd meghasad érte a szívem minden alkalommal és ő is rosszabbul viseli, ha ott vagyok….

Read More Read More

Jótékonysági Focikupa Pintér László Zalán gyógyulásáért.

Jótékonysági Focikupa Pintér László Zalán gyógyulásáért.

Zalán 2,5 hónapos volt, mikor rosszindulatú szemideg daganatot, retinoblastomát diagnosztizáltak nála, mely betegség mindkét szemét érinti. Kemoterápiát kapott, majd a mai napig összesen 29 műtéten és 52 altatáson esett át. Egyszer már azt hitték győztek, de tavaly decemberben kiújult az egyik daganat. A kezelések Budapesten zajlanak és onkológiára is oda járnak. Nincs más lehetőségük, tovább kell küzdeniük az életéért és a látásáért is. A dolgot nehezíti, hogy az elvégzett genetikai vizsgálat kimutatta, hogy Zalán minden testi sejtje hordozza a rossz…

Read More Read More

2016.07.01.

2016.07.01.

Ránk köszöntötta július, küzdelmünk 35. hónapja. Sok? Sok! Nagyon!  Hétfőn újabb altatás és műtét vár Zalánra. Hogy bírja? Hol könnyebben, hol nehezebben! A szemcseppeket szörnyen! Mi hogy bírjuk? Már sehogy! Az idegeink végesek, sokszor csak a muszáj visz tovább! Mikor elkezdenénk Zalánt biztonságban érezni, visszaesik, kiújul, valami történik. A kiújulások között egyre kevesebb idő telik el. 🙁 Nem akarok arra gondolni, hogy romlik a helyzet! Nem is akarok gondolni a betegségre. Gondolkodni sem akarok egyáltalán!  Szeretnék örülni a nyárnak, annak,…

Read More Read More