Egyik este vacsoránál Zalán mesélte apának;

-Tudod apa, nekem rossz manók vannak a szememben, ezért nem ehetek cukrot. Mert a gonosz manók azt szeretik. De ha nem eszem, akkor éhesek lesznek és elmennek.

Másik nap délután Zalán Mancs Őrjáratot nézett. Egyszer csak felkiált;

-Halljátok? Ilyen hang van a műtőben is. Pity-pity-pity…

Ezek a dolgok azok, amiben Zalán más, mint a többi gyerek. Minden más tekintetben ugyanaz, mint egy 5 éves. Aki volt már nálunk, az tudja, látta. Ugyanúgy játszik, nevet, szeret, rosszalkodik, mint más ennyi idős kisfiú. Talán… “Csak” érzékenyebb. Könnyebben elsírja magát, ha megüti magát és netán vérzik valamije, akkor kétségbeesik, mert fél a kórháztól. Mégis próbáljuk ugyanúgy nevelni, mint a többit. És a többieket úgy nevelni, hogy elfogadják ezt a nem éppen hétköznapi állapotot normálisként.

Hogy mire értem ezt? Van aki nem érti, hogy a fertőzésveszély számunkra mit jelent. Ezt konkrétan mi napokra szűrjük le. A kontrollok/műtétek utáni “rizikómentes” napokra és a kontrollok előtti hétre, amikor szinte bezárkózunk, mert Zalán semmit semmit se kaphat el. Tudjátok, egy nátha is meghiúsíthatja az altatást, amit soha nem tudunk mikor lesz rá szükség! Remélem már soha!

Nos, szerencsére most a viszonylag rizikómentes napokat éljük, viszont Zalán beteg lett. Fogalmam sincs hol kapta el a náthát vagy hol fázhatott meg, de most már 2 rossz éjszakánk és nyűgös nappalunk volt. Nem örülünk, lévén hogy hónap vége van és a keretünk kifogyóban van, ez a plusz költség most nagyon nem kellett. Remélem legalább a többiek nem kapják el!

Jázminnal így is van egy körünk az orvoshoz, majd gyanítom az immunológiára ismét, ahogy sok évvel ezelőtt tettük. Először a tavalyi bárányhimlő miatt merült fel bennünk, hogy valami nincs rendben az immunrendszerével ismét. (Tudjátok, Jázmin kiskorában immunhiánnyal küzdött, amire kb 5-6 éves korára azt mondták, hogy elnőtte.) Aztán egy egyszerű nátha miatt, amin a többiek 2 nap alatt átestek, neki viszont 4 napig láza volt és még 2 hét múlva se akart múlni a betegség. Most pedig… Szombaton ismét előjött a nyelvén a jellegzetes folt, amiről annak idején is felfedeztük. 🙁 Jelenleg a gyerekorvosunk a héten még szabadságon van, de hétfőn reggel ott kezdünk. Addig is, bár eddig is, tömjük vitaminnal és probiotikummal és imádkozunk, hogy ne kelljen újra ezen végigmennie immár nagylányként. Zalánnak pedig főleg nem tenne jót, ha Jázmin mindent hazahozna a suliból és újra karantént kellene kiépíteni. Hiszen annyira szereti Jázmint! Most tehát kétrészről reménykedünk és imádkozunk. Egyrészt, hogy Jázminnak ne az immunrendszerével legyen megint gond, másrészt hogy Zalán szemében az utoljára kezelt hegben lévő egyenetlenség ne fejlődjön tovább! 🙁