Browsed by
Hónap: 2018 november

2018.11.14.

2018.11.14.

Zalán sajnos továbbra is beteg. Nem tudom hol fázott meg ennyire, gondolom az oviban szedte össze ezt a kis vírust. Egyelőre egy kisebb zsebkendőgyár nem lenne elég mellé. 😀 Tüsszög, köhög, éjjel is rosszul aludt! Csenge ma már ment iskolába, ahogy Jázmin is. 🙂 Ők szerencsére jól vannak. Apa nagyon tanul, holnap lesz a nagy nap! Tudom, hogy sikerülni fog a vizsgája, érzem. Persze feszült, izgul, ami érthető. Én most értem haza, nem is kérdés, dolgoztam. 🙂 Szerencsére egyre több…

Read More Read More

2018.11.13.

2018.11.13.

Huh, ahhoz képest  hogy viszonylag minden rendben van, gyakorlatilag még sincs. Jázminnal rengeteget pótolunk, hiszen jó ideig kimaradt az iskolából a műtét miatt. Csenge sajnos beteg, valami hasfájós nyavaját kapott be. 🙁 Zalán pedig ma reggelre lett beteg, így megint itthon van szegénykém. Náthás és fáj a torka. Egy szerencsénk van, hogy az előző takonykórról maradt itthon egy kis orrspray, azt most nem kell venni. És mi… Hát… Mit mondjak? Délelőtt kihordom az ebédet, majd délután koszorút kötök. Ezt mondjuk…

Read More Read More

2018.11.11.

2018.11.11.

Mikor az orvosok kimondják, mikor bebizonyosodik, hogy rák, az ember előtt egyből fellebben, hogy meg fog halni. Vagy a hozzátartozója meg fog halni. Hiába kutakodik, keresgél akár az interneten, akár az ismeretségi vagy tágabb környezetében, hiába latolgatja az esélyeket, legyen az bármennyi is, jó vagy rossz, kitűnő, a rák az rák. Azt mondják, illik belehalni. Persze ez nem igaz, de mivel ezt hallja az ember úton-útfélen, elhiszi, beleivódik. És valahogy mégis csak így van. Mikor Zalán beteg lett, én is…

Read More Read More

2018.11.09.

2018.11.09.

Lehet, már várjátok rólunk a híreket! Az az igazság, a héten már egyszer nekiültem az írásnak, de valahogy nem maradt idő befejezni. Azt se tudom már miről írtam. Zalánnal szerencsére, mint kedden kiderült, minden rendben van. Ügyes volt, együttműködött, a doktornéni pedig nagyon megdícsérte. Megbeszéltük az új szert, amit Zalán szed, csak azért, hogy mégis csak tudjon róla a szemész orvos is. De jóváhagyta. Mi pedig hiszünk benne, hogy hat. Igen, nagyon drága és a hónapban venni kell. 50 ezer…

Read More Read More

2018.11.05.

2018.11.05.

Holnap utazunk. Legszívesebben azt írnám, hogy nem izgulunk, de az nem lenne igaz. Zalán 18 napja szedi az új szert és nagyon-nagyon hiszünk benne, hogy használni fog! Muszáj! Működni fog, mi pedig holnap is boldogan jövünk haza és szép lassan minden helyrejön. Ebben bízom. Ezt szeretnénk mind! Zalán most elég sokat kihagyott az oviból. Egyrészt Jázmin műtétje miatt nem tudtam megoldani, hogy eljusson az oviba, majd ebéd előtt hazajusson, másrészt ugye itt volt az őszi szünet. Már nagyon várja, hogy…

Read More Read More

2018.11.01.

2018.11.01.

Ha a valós gondolataimat írnám le, nem kozmetikázva, azt hiszem sokan meglepődnének. Az utóbbi időben elkezdtem irigyelni azokat, akik őszintén tudnak örülni minden apróságnak. A napsütésnek, a madárfüttynek, annak, hogy reggel felkel, este pedig lemegy a nap. Hogy optimistán és bizakodva várják a holnapot, a jövőt, mert úgy tekintenek rá, ha valami rossz történik is, az egy nagyobb jót jelez elő. Sajnálom, hogy nem vagyok ilyen! Nagyon szeretnék rácsodálkozni a virágok nyíló csodájára, a nap sugarainak játékára, a tavaszra és…

Read More Read More