Pintér László Zalán

Folytatódik az eddig megszokott trend. Zalán hisztis, semmi se jó, a szemtakarást nehezen viseli, bár leragasztani engedi a szemét, de csak rövid ideig.  Ilyenkor próbálunk vele játszani, de mivel előre egyáltalán nem lát a rossz szemével csak majdnem teljesen oldalra (a külső szemzug felé), így ez is nehézkes, de az utóbbi időben egyre jobban kancsalít kifelé a rossz szemével. 🙁 Bár kedden még el voltam keseredve emiatt,mára már “belenyugodtam”, hiszen végülis a másik szemével lát. Aztán talán majd alakul! Hiszen…

Read More Read More

Borzasztó éjszaka után fejfájással és hányingerrel ébredtem. Tegnap egész nap nem ettem, nem volt rá idő, zajlottak az események, folyamatosan a háznál voltunk. Csak este, sötétedés után értünk haza. Zalán is ott volt velünk, hiszen számára tragédia az utóbbi időben, ha csak egy percre is szem elől veszít. Este már nyűgös volt, vacsora és fürdés után gyorsan elaludt. De nem sokáig, mert 15-20 percenként felébredt. Nem tudtam mi a gond, mert csak forgolódott. Végül fél 2-ig bírtam és utána kiszedtem…

Read More Read More

Holnap ilyenkor már Budapest határánál leszünk. Mindig igyekszünk pontosak lenni, márcsak a katasztófális parkolás miatt is. Elvétve találni 1-1 üres helyet. Igyekszem kiüríteni a gondolataimat és lehetőség szerint kizárni a negatívakat. Tudom, hogy nem fog sikerülni, hiszen lassan 3,5 éves tapasztalat van a hátam mögött.  Többször elhittem már, hogy vége, leszámoltunk a szörnyekkel és minden egyes kiújulásnál összetörtem. Az utolsónál teljesen. Most már nem tudom azzal nyílt derűvel kezelni a helyzetet és a betegséget, amivel a jét kiújulás előtt tettem….

Read More Read More

Zalán hisztis korszakát éli, nehezek vele a napok és az éjszakák. Bízom benne, hogy majd kinövi. Talán akkor, ha apának egy kicsit több ideje lesz itthon a gyerekekre. 🙂 Ez persze még nem most lesz, de… Minden nappal egyre közeledik.  Tegnap végre elkészült a fűtés, amiért nagyon hálásak vagyunk.  🙂 Bár sokba kerültek az anyagok és jól elúsztubk miatta, a munka lényegében ingyen volt és nagyon szép munkát végeztek a fiúk, akik csinálták. Tegnap már próbafűtés volt és jó meleg….

Read More Read More

Sajnos már rég meg kellett tanulnom, hogy nem felelhetek meg mindenkinek, mindig lesznek emberek, akik valamit jobban tudnak nálam akkor ids, ha nincsenek abban a helyzetben, amiben én/mi vagyunk. Zalán 2013- ban lett beteg. Soha nem fogom elfelejteni, mikor a kórházi ágyon olvastam az alább idézett szöveget. Egy édesanya írta : Noha az alábbi bejegyzés három évvel ezelőtt íródott, érdemes újra végigolvasni, hiszen sajnos, mit sem vesztett aktualitásából, és számtalan (szomorú) tanulságot tartalmaz. A bejegyzést az elhunyt kisfiú édesanyja tette…

Read More Read More

Tegnap kicsit kiszabadultunk itthonról és milyen jó volt, hogy Zalán is hajlandó volt kimenni. Istenem, mennyire jól esett! Bár nem lenne szabad napra mennem, imádtam a melegét. Zalán biciklizett, homokozott, majd miután apa is hazajött készülődni a munkába, még egy kicsit hintázott vele.  Vessetek meg, belefáradtam, hogy a nap 24 órájából 25-ben, mint egy rabszolga szolgáljam a gyerekeket úgy, hogy minden itthoni dolog az én nyakamba szakadt. Ez a fél óra amit apa a gyerekekkel töltött, nekem megfizethetetlen volt! Persze…

Read More Read More

Zalán tegnapi napja hajmeresztő volt. Nekem legalábbis és estére közel álltam a kiboruláshoz. Bármit tettem, nem volt jó. Beszereztem a kedvencét, kalács lekvárral (természetesen Update)  de most az se volt jó. Mert kilátszott a lakvár alatt a kalács. 😀 Aztán végül 2 óra hiszti után győzött az éhség. Persze sarkallatos pont vont az ebéd is, tegnap úgy döntött az úrfi, a kedvenc főzelékből (borsó) csak a virslit eszi ki. Délután ugyanez folytatódott. Nem akart kimenni játszani az udvarra, ő inkább…

Read More Read More

Sokféle véleménnyel találkoztam az elmúlt években. Van aki szerint pozitívnak kellene lennem, mert minden bajunk forrása a negatív hozzáállás. Van, aki azt mondja, az érzéseim teljesen normálisak és sajnos ez ezzel jár. Én azt mondom, nem mond igazat és nem élte át még ezt a helyzetet az, aki szerint lehet élni csak pozitív gondolatokkal akkor is, ha évek óta azt érzi, a terhek egyre csak nőnek és lassan agyonnyomják. Igen, a legnagyobb teher a betegség. Még ilyenkor is, mikor “rendben…

Read More Read More

Nem volt könnyű a hétvége, Zalán nyűgös volt. Szombat éjjel sokat sírt és nem akarta elárulni mi a baj. Végül nagynehezen kiszedtem belőle,  a lába fájt. Szerencsére éjjel volt és én fáradt voltam, nem volt időm rajta gondolkodni, különben biztos nem aludtam volna.  Viszont mikor vasárnap egész nap mondogatta, hogy fáj a lába, annyira, hogy fájdalomcsillapítót kellett neki adnom, az megrémített. Hiszen… Ahogy pár napja írtam,  a fejünk felett ott lóg a pallos. Még tegnap este is fájdalomcsillapítóval feküdtünk le,…

Read More Read More

Régen sokszor álmodtam, ma már ritkán. Most mégis sikerült. Egy szép házban voltam, üveg választott el az étkezőtől, de olyan volt, mintha egyben az erkély is lenne. Zalán mellettem futkozott, és én tervezgettem milyen jól lesz ha végre átköltözhetünk. Az erkélyről még a hegyek és valami erdő is látszott. Nagy étkezőasztal volt abban a helyiségben és én tervezgettem milyen lesz, ha mind körülüljük. És egyszer csak eltűnt Zalán. Nem láttam, nem találtam sehol. És akkor olyan kínnal, amit még soha…

Read More Read More